A blogról

Ez a blog azért jött létre, hogy a csoportunkban felhalmozódott tudásanyagot, ami amúgy eltűnne a hírfolyamban, ide felmenthessük. Tartalomkészítővé válhat a csoport azon tagja, aki a csoportélet aktív részese és részt vesz egy rövid trainingen, ahol elsajátíthatja a blogolás ismereteit, amennyiben még nincs e téren gyakorlata.

Utolsó kommentek

Tóth Évi: Egy családi gazdaság szemszögéből...

2014.06.02. 12:27 | Evi@na | Szólj hozzá!

Címkék: gyümölcstermesztés

raspberries-215858_640.jpg

 A döntés a vásárló kezében van: vállalja-e azt a plusz erőfeszítést, hogy felkeresi a számára legmegbízhatóbb termelőket 30 km-es körzetében vagy egyszerűen csak leemeli a polcról töpörödött málnát? A döntést mindenki a maga igényei és lelkiismerete szerint hozza meg...

Családunk körülbelül 15 éve foglalkozik málna, ribizli, cseresznye, sárgabarack termesztéssel. Ezeknek az éveknek a tapasztalatát szeretném veletek pár szóban megosztani.

Kezdetben szinte kizárólag nagybani piacon árultuk gyümölcseinket, ma viszont a termés 80 %-a közvetlenül kerül értékesítésre, azaz kereskedői közvetítés nélkül. Ez nagy előrelépés számunkra, hiszen míg a nagybani értékesítés esetén mindössze 800-3000 Ft-ot remélhettünk egy rekesz málnáért, addig saját eladásból 4-6000 Ft-ot is érhet ugyanez a mennyiség. Ez nem azt jelenti, hogy ennyivel drágábban adjuk, hiszen a zöldséges is ugyanezen az áron fogja kínálni, mire eljut hozzá. A különbség abban áll, hogy a nagybani piacra szedett árut mindig féléretten kell leszedni, míg mi, vevőinktől mindig előjegyzést veszünk fel a gyümölcsre, és azt a legoptimálisabb érettségi fokon szedjük le. A legtöbb esetben haza sem visszük, ugyanis vásárlóink legszívesebben rögtön a gyümölcsösbe jönnek a megrendelt mennyiségért. A málna esetében a friss szedésnek rettentő nagy jelentősége van, ugyanis nagyon kényes gyümölcsről beszélünk. Ha féléretten is szedjük le, mire a zöldséges pultokra kerül, a legtöbbször túlérett, töpörödött bogyókat találunk a kis tálcák alján... ez az oka annak, hogy nagy gondot fordítunk a szedés ütemezésére. Nagyjából ugyanez igaz a többi gyümölcsre is, de a ribizlit még mindig a nagybani piacon a „legkönnyebb” eladni, annak ellenére, a hogy a tendencia nekünk kedvez.

Fentebb láthattátok, milyen széles spektrumon mozog a málna eladási ára attól függően, hogy milyen fórumon próbáljuk azt eladni. (Itt jegyeznék meg még egy nagyon fontos tényezőt: mi Budapest agglomerációjában élünk, ami azt jelenti, hogy itt még van fizetőképes kereslet a gyümölcsre. Nagyon érdekes lenne, egy más tájegységen élő gazdálkodó tapasztalatait ugyanerről olvasni!)
Fontos tisztába lenni azzal, mennyi munkával, befektetéssel és kockázattal jár az, amíg az áru piacra kerül. Ezeket szeretném veletek a következőkben néhány pontban ismertetni.

-          Tavaszi munkálatokkal töltött idő (pl. metszés, kapálás, növényvédelem)

-          A fentebbiek finanszírozása (pl. kötszer, permetező szer, üzemanyag)

-          A gyümölcsszedéssel töltött idő (ennek képzelt órabérét saját magára és családjára vetítve egy okos gazda soha nem számítja ki :))

-          Rekeszek, tálcák vásárlása, címkék nyomtatása

-          Járulékok, adók

-          Időjárásnak való kitettség
Az elmúlt 15 év nagy ingadozást mutatott a terméshozam tekintetében, melyet nagyban befolyásolt az időjárás.

-          A gyümölcsös őrzésével töltött idő
Egy családi gazdaság esetében csősz megfizetése esélytelen, a bekerítés költségét pedig nagyon nehéz kitermelni. Sajnos voltak már olyan évek, amikor nem sikerült a tolvajok előtt oda érni, bármennyire is próbáltuk.  Ez az az érzés, amit nem kívánok senkinek: el lehet képzelni, milyen gondolatok járnak az ember fejében, mikor majdnem üres rekeszekkel, a megrendeléseket lemondva, fél óra gyümölcsösben való bóklászás után, haza kell kullogni.

-          Amennyiben a közvetlen értékesítés nem megoldott, be kell szállíttatni a gyümölcsöt a piacra. Ennek a költsége rekeszenként 3-500 Ft.

-          Mivel idénymunkáról van szó, számításba kell venni, hogy ez időszakos bevétel. Ebből kellene finanszírozni a következő év befektetéseit, fejlesztéseit, és kihúzni a telet.
 A legtöbb gazdálkodó természetesen több lábon próbál állni, de akkor sem mehetünk el szó nélkül a tény mellett.

-          Egy igényes családi gazdaság mindig visszaforgatja a bevétel jelentős részét vállalkozásába. Velünk sincs ez másképp: mindig figyeljük az újabb trendeket, hogy a legjobb ízű, legmutatósabb fajtákat telepítsük. A kiszáradt, elöregedett tövek folyamatosan pótlásra szorulnak.

A fentiek fényében azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy egy multi vagy kereskedő mennyivel kevesebb kockázatot vagy erőfeszítést vállal csupán a profitért. Termelőként az az érdekünk, hogy vásárlóink megelégedésére és nem utolsó sorban egészségére váljék „munkánk gyümölcse”.
Gyerekkorunktól fogva azt sulykoltánk belénk, hogy a vödörbe csak az a gyümölcs kerülhet, amit mi, magunk is szívesen megennénk. Mivel szeretjük a finomat, a mérce így igen magas lett. :)

Egy üzletlánc vajon mennyire érdekelt ebben? Sokuk tűzte már zászlajára, hogy magyar terméket árul, de tisztességes árat nem akar fizetni érte. A döntés a vásárló kezében van: vállalja-e azt a plusz erőfeszítést, hogy felkeresi a számára legmegbízhatóbb termelőket 30 km-es körzetében vagy egyszerűen csak leemeli a polcról töpörödött málnát? A döntést mindenki a maga igényei és lelkiismerete szerint hozza meg...

A bejegyzés trackback címe:

https://onellatas-gazdalkodas.blog.hu/api/trackback/id/tr626259301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.